Hírek, aktualitások

A Kihívás Napja 1982-ben indult Kanadából, majd rövid időn belül meghonosodott szerte a nagyvilágban, 1991-ben pedig Magyarországra is megérkezett. A Kihívás Napjának célja az, hogy kedvet teremtsen a mozgáshoz, az egészséges életmódhoz – ezért támogatják olimpikonjaink, sportkiválóságaink is személyes részvételükkel ezt az országos eseményt.

2016. május 25-én, az idei Kihívás Napján újra mozgásba lendült Salgótarján. A délelőtti órákban A Fő téren Félegyházi Éva vezette a bemelegítő tornát, majd sorban követték egymást a programok. Óvodásoknak és iskolásoknak rendeztek sorversenyt, volt streetball torna, judo edzés, íjászat, capoeira és táncsport-program is. A JAMKK klubtermében senior és gerinc tornára, a sportcentrumban középiskolások kispályás labdarúgótornájára került sor.

A kihívás 15 percnyi mozgással teljesíthető volt. A tegnapi napon Salgótarjánban 83129 db 15 perces teljesítés történt, ezzel városunk a 6. kategóriában Kazincbarcika mögött a 2. helyen végzett.

A nap folyamán Fő téri kísérőprogramok részeként egészségügyi szűréseket és állapot-felméréseket vehettek igénybe az érdeklődők.

Mint arról korábban már hírt adtunk: Salgótarjánnak 2020-ig 9,2 milliárd forintos Európai Uniós támogatás áll rendelkezésére fejlesztésekre. Az Európai Unió rendeletben határozta meg azt a 11 tematikus célkitűzést, amire ez az összeg fordítható, a Magyar Kormány pedig kijelölte a legfontosabb tervezési irányokat.

Mindezek ismeretében készítette el a városi önkormányzat Salgótarján Területi Integrált Programját, melyet még 2014-ben fejlesztési fórumok előztek meg városszerte. Ezeken a lakosság megismerhette a legfontosabb fejlesztési irányokat és lehetőségeket, és itt volt lehetőség összegyűjteni a gazdaságfejlesztés, közoktatás fejlesztés, városrehabilitáció, energetikai fejlesztések, egészségügyi és szociális alapellátások fejlesztése, szociális városrehabilitáció, közlekedésfejlesztés témakörben felmerült javaslatokat.

A forrásfelhasználás hatékonnyá tétele érdekben elkészített integrált területi program a helyi igényekkel összhangban a rendelkezésre álló pénzügyi forráskeretek felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a 2014-2020-as költségvetési időszakra vonatkozóan. Salgótarján Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja elsősorban a gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatást, valamint az ehhez szükséges és ezen célkitűzéseket segítő társadalmi és infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazza.

A program keretében megfogalmazott óvodafejlesztési pályázatokat már benyújtotta a város önkormányzata. Ebbe a körbe tartozik a zagyvarónai, az acélgyári és a baglyasaljai óvodák felújítása, a Fáy András körúti óvoda nyílászáróinak cseréje és bölcsődei szoba kialakítása a Mackóvár óvodában. Ezekben az intézményekben a munkálatok ütemezett megvalósítása hamarosan elkezdődik.
Ugyancsak benyújtotta a város a Csokonai, valamint a Karancs és Bányász utak felújítására, a városi kerékpárút újabb szakaszának megépítésére, valamint a Nagymező út burkolt vízelvezető árok megépítésére irányuló támogatási kérelmeket.

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nógrád Megyei Kormányhivatallal és a Salgótarjáni Foglalkoztatási Nonprofit Kft.-vel konzorciumban benyújtotta a „Foglalkoztatási együttműködés Salgótarjánban” című támogatási kérelmét, melynek célja a megyei jogú városi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) képzési és foglalkoztatási programjainak támogatása, tevékenységi körük, eredményességük, hatékonyságuk növelése, továbbá a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése, az álláskeresők munkához juttatása.

Szintén benyújtásra került a „Társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok” című támogatási kérelem, mely a szociális célú városrehablitációs programmal érintett területen élők gazdasági, társadalmi felkészítését célozza.

Folyamatosak a következő hónapban benyújtásra váró pályázatok előkészületei. Ezek között szerepel a Beszterce-tér felújítása, turisztikai fejlesztések, valamint az egészségügyi és szociális alapellátások infrastrukturális fejlesztései.

Már nyilvánosságra kerültek az energetikai fejlesztésekre vonatkozó pályázatok. Ezek között a városi önkormányzat a zagyvarónai Bátki Közösségi Ház, a zagyvapálfalvai Gerelyes Művelődési Ház energetikai felújítására nyújt be pályázatot. A felhívások következő „körös” megjelenésének előkészítése érdekében a Mackóvár és a Gyermekkert óvodák, valamint a megyei könyvtár energetikai felújításának felmérése is megkezdődött.

Mindezekre az uniós források rendelkezésre állnak. Az államon múlik, milyen ütemben fogadja be az Európai Unió feltételeinek megfelelő pályázatokat, és folyósítja azokhoz a pénzügyi forrásokat.
A TOP forrásokon túl az Önkormányzat más Operatív Programok adta lehetőségeket is igyekszik kihasználni. A KEHOP „Szemléletformálási programok” kiírásban foglaltaknak megfelelően az önkormányzat pályázatot nyújt be az energiatudatos gondolkodás és a kapcsolódó viselkedésminták és szokások elterjesztésére vonatkozóan. A konkrét cél, hogy a lakosság szélesebb körben megismerhesse az energiatakarékossági, energiahatékonysági, megújuló és alternatív energiahasznosítási megoldásokat, lehetőségeket, illetve változzanak a lakosok ezekkel kapcsolatos fogyasztói és társadalmi beállítódásai.

A Salgótarjáni Strandépítők Kézilabda Club (SSKC) az elmúlt években – a férfi csapat NB II-es szereplése mellett – nagy figyelmet fordít a sportág népszerűsítésére és az utánpótlás nevelés színvonalának emelésére is. A strandkézilabda térhódításával Salgótarján e szakág egyik vidéki fellegvára lett. A strand területén kialakított 3 pálya – melyek a legmagasabb minősítésűek közé tartoznak Európában – számos rangos kupasorozatnak adott már helyet. Ezt a komplexumot szeretné most bővíteni az SSKC.

Az egyesület 2016. április 2-án levélben fordult a városi önkormányzathoz, támogatást kérve egy TAO-pályázatból kivitelezhető fejlesztéshez, melynek tervezett helye a Tóstrand területén lévő, önkormányzati tulajdonú terület. Itt a tervek szerint 1 új strandkézilabda pályát építenének, 1 mobil kiszolgáló vizesblokkal, amely férfi és női mosdónak, wc-nek, és zuhanyozónak adna helyet, és mindenzt a strand vendégei is igénybe vehetnék. A városi közgyűlés a kérésnek helyt adott, és a beruházás sikeres megvalósításához a tulajdonában álló területet az egyesület rendelkezésére bocsájtotta.

Ugyancsak a kézilabdával kapcsolatos örömteli hír, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) levélben kereste meg az önkormányzatot egy kézilabda munkacsarnok építésével kapcsolatban, melyet a Nógrád Megyei Kézilabda Szövetség elnöke a város alpolgármestereivel folytatott megbeszélésén megerősített.
A tájékoztatás szerint az MKSZ határozott arról a 60 helyszínről, ahol a kormány támogatásával kézilabda munkacsarnok építése valósulhat meg. Ezek között Salgótarján neve is szerepel.
A feltételek között megfogalmazzák, hogy a munkacsarnok a sportág utánpótlás bázisának biztosítson helyet az adott településen, és közelében legyen általános iskola, mely ily módon a mindennapos testneveléshez használhatja a létesítményt. E két feltételnek a tervezett helyszín, a salgótarjáni strand nyugati végén, a régi sirály öltöző területe – annak elbontása után – optimálisnak ígérkezik, hiszen a kézilabda sportág utánpótlás bázisa a közeli Beszterce telepi iskolára épül.
A pályázati kiírás szerint a csarnoknak elsősorban a kézilabda sportágat kell szolgálnia, de az más sportágak igényeit is kielégítheti.
A mintegy 300 millió forintos beruházás nem igényel önerőt, annak költségeit a MKSZ a terület rendezésétől a létesítmény elkészítéséig a pályázat megvalósítása során teljes egészében finanszírozza.
Az egyszerű, de mutatós építészeti megoldással megvalósuló beruházások több ütemben kerülnek lebonyolításra. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata a tulajdonában lévő terület rendelkezésre bocsájtásával támogatja a projekt megvalósítását.

A kézilabda munkacsarnok építési telke a vázlattervek és parkolási helyigények, kötelező zöldterület miatt megközelítőleg 8200 m2 területű, közvetlen közterületi kapcsolattal rendelkező telek kialakítását igényli, melynek felülvizsgálata jelenleg folyamatban van, tervezett befejezése a hatálybalépéssel 2016. december vége.

Az épület bruttó befoglaló mérete 37 x 56 m. Belső terei 25 x 45 m küzdőtér kézilabda és más csapatsportágak részére, hossz-oldalán 4 x 45 m lelátó területtel kiegészítve, szertár, 2-2 férfi és női öltöző a szükséges mosdókkal, wc-vel, zuhanyozókkal, tanári öltöző és vizesblokk, elsősegély szoba, bejárati előtér, vendég mosdó és wc akadálymentes egységgel kiegészítve, külső bejáratú kazánház, fedett bejárati előtér.

2016. június 3-5. között immáron harmadik alkalommal várják a világ első határon átnyúló geoparkjába az érdeklődőket a Medvesi Fotós Maraton eseményére. A legjobbnak ítélt felvételeiket idén is fotópályázaton mérethetik majd meg a résztvevők a szakmai zsűri előtt.

A szervezők a résztvevőknek 48 órán keresztül biztosítanak majd programokat annak érdekében, hogy megismerjék, felfedezzék ennek a kevéssé ismert, ugyanakkor változatos, természeti értékekben gazdag tájnak, a Medves-vidékének az értékeit. A program részeként éjszakai fotózásra is lehetőségük nyílik, mely során a rendezők kivilágítják a középkori várromokat.

2013-ban 53 pályázó több mint 300 felvételét nevezte az akkori fotópályázatra, míg 2014-ben már 86 résztvevő élt a lehetőséggel, összesen 402 pályaművel. A szakmai zsűri döntése és a közönségszavazás alapján mindkét évben több mint harminc felvétel került kiválasztásra, melyek vándorkiállítás formájában megfordultak többek között Salgótarjánban, Budapesten és Ipolytarnócon is. Az első Medvesi Fotós Maraton válogatása az eresztvényi Geopark Oktató, Kutató és Irányító Központ közösségi terében talált végleges otthonra, míg a második rendezvény fotókiállítása a mai napig „úton van”.

A mostani pályázatra a Medvesi Fotós Maraton 48 órája alatt, a program helyszínein, illetve a Medves és a Medvesalja térségében készült olyan egyedi fotográfiával lehet pályázni, melynek szerzői jogával korlátozás nélkül rendelkezik a pályázó. A fotók témájának elsősorban a Medves vidékének táji, természeti, geológiai sokszínűségének, szépségének, ember és táj kapcsolatának, az itt élő emberek bemutatásának kell lennie.

Czinke Ferenc festőművész-grafikus születésének 90. évfordulóján „Hitem a művészet” címmel 2016. május 13-án emlékkiállítás nyílott a Dornyay Béla Múzeumban.

Czinke Ferenc 1926. október 20-án született a bodrogközi Meszeske tanyán. 1964-től a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium tanáraként dolgozott, majd a Bolyai János Gimnázium egyik alapító pedagógusa lett. 1967-ben ő alapította meg Magyarország első iskolagalériáját, a Derkovits Gyula Iskolagalériát.
Pályája során Czinke Ferenc számos művészi, szakmai elismerést szerzett, így egyebek mellett megkapta a Munkácsy-díjat, valamint azz Érdemes művész és Kiváló művész kitüntetést is. Salgótarján és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu, Pácin díszpolgári címmel ismerte el munkásságát. Állandó kiállítása Pácinban látható.
Pedagógiai és művészi hitvallása szerencsésen ötvöződött egyéniségében. Személyisége, művészete napjainkban is kimagasló példát nyújt, értékrendszere a jövő számára is pozitív üzeneteket közvetít.

A tárlat megnyitóján Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd megnyitójában K. Peák Ildikó művészettörténész méltatta Czinke Ferenc munkásságát.

A kiállítás 2016.június 15-ig tekinthető meg.

Fekete Zsolt Shah Gabriellával, a múzeum igazgatójával közösen tekintette meg az alkotásokat.