Hírek, aktualitások

Életének 68. évében elhunyt Balla Árpád.

Balla Árpád a helyi sportközösségek elismert tagja, megyénk sportéletének aktív szervezője, irányítója volt.

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata sportreferensi feladatainak ellátása mellett több sportszövetség vezetője volt. Több évtizeden át a Megyei Sportlövő Szövetség, a Salgótarjáni Sportlövő Klub elnöke volt, vezető pozíciókat töltött be a Nógrád Megyei Sportigazgatóságnál, a Nógrád Megyei Sportági Szakszövetségnél és a Horgász Egyesületek Nógrád Megyei Szövetségénél. Ügyvezető igazgatója volt a városi sportlétesítmények működését biztosító Létesítmény és Sport Kht.-nak.

Balla Árpádot Nógrád Megye Önkormányzata Bérczy Károly-díjjal tüntette ki 1999-ben, elismerve a sporteredmények és a sportszervezés területén végzett munkáját.

Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere közleményt adott ki a szmogriadó tájékoztatási fokozatának elrendeléséről.

A közlemény letöltéséhez kattintson ide (pdf).

Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere közleményt adott ki a szmogriadó riasztási fokozatának január 21-ei várható elrendeléséről.
A közlemény letöltéséhez kattintson ide (pdf).

Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere közleményt tett közzé a január 13-án elrendelt szmogriadó megszüntetésének tárgyában.

A közlemény letöltéséhez kattintson ide (pdf).

Az 1944. január 13-án lavinaomlásban elhunyt salgótarjáni síjárőrcsapatra emlékeztek ma délután a salgótarjáni központi temetőben.

A városi önkormányzat koszorúzási ünnepségén Dániel Zoltán alpolgármester mondott emlékező beszédet, melyben a leventékről mint vidám, büszke és jó sportoló fiatalokról szólt, akikben ott volt a virtus, a fiatalság mindent legyőző életereje. Mindemellett a tapasztalat is, hiszen felkészült sízők, jó fizikumú sportemberek voltak, akiknek már kétszer sikerült legyőzniük a természet erőit. Olyan teljesítményre készültek 1944-ben, ami országosan is figyelmet érdemel. Vállalkozásuk azonban tragédiába torkollott. A csapatból egyiküknek sikerült csak megmenekülnie, tizenöten a lavina áldozatául estek.

A Salgótarjáni Acélgyári Levente Egylet síelőit a Radnai-havasok 2305 méter magas Nagy-Pietrosz csúcsának meghódítása közben érte a lavinaszerencsétlenség. A katonai gyászpompával felravatalozott halottak búcsúztatásán hatalmas tömeg vett részt az acélgyári stadionban. A temetésekre, a holttestek megtalálásának és hazahozatalának sorrendjében háromszor került sor: 1944. január 22-én öt, 30-án kilenc, július 30-án egy áldozattól vettek végső búcsút a salgótarjániak.
A második világháború után hivatalosan tilos volt emlékezni a levente áldozatokra, az első hivatalos emlékünnepséget csak 50 év elteltével tarthatták meg. 2003-ban a város polgárai nevében egy 19 tagú csapat emlékoszlopot állított a lavinaomlás helyszínén, egy évvel később emléktáblát avattak az áldozatok sírja mellett.