A Salgótarjáni Járási Hivatal tájékoztatása a Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Rt. által folytatott tevékenység egységes környezethasználati engedélye kapcsán.
A teljes tájékoztatás letöltéséhez kattintson ide (pdf).
A Salgótarjáni Járási Hivatal tájékoztatása a Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Rt. által folytatott tevékenység egységes környezethasználati engedélye kapcsán.
A teljes tájékoztatás letöltéséhez kattintson ide (pdf).
Hasznos webcímek:
Autóbusz helyi járatok és megállók ideiglenes változása
Rendőrségi hírek (útlezárások, forgalom elterelések, stb.)
KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. tájékoztatása szerint az autóverseny miatt április 29-én és 30-án egyes helyi járatoknál és autóbusz megállóknál ideiglenes változtatások lesznek érvényben.
Részletek a KMKK honlapján.
Súlyos betegség után, 78 éves korában a hétvégén elhunyt Bihary Lajos, városunk közéletének meghatározó alakja.
A kisújszállási születésű Bihary Lajos több mint négy évtizedig dolgozott Salgótarján és Nógrád megye közoktatásában. A biológia-földrajz szakos tanári diplomája megszerzése után, 1961-től Nagybátonyban helyezkedett el gimnáziumi tanárként. 1971-76-ig a Nógrád Megyei Tanács művelődési osztályán, különböző beosztásokban, a középiskolai területen dolgozott. A Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatójaként 1976-től 1986-ig tevékenykedett. A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézetnek nyugállományba vonulásáig, 1998-ig volt igazgatója. Szakmai munkája elismeréseként megkapta a „címzetes igazgató” címet. 1995-től 2002-ig a „Salgótarján Jövőjéért” Közalapítvány elnöke volt. Kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként 2003-ban „Salgótarjánért Emlékéremben” részesült. A későbbiekben több helyi civil szervezetben, valamint a közélet területén is szerepet vállalt.
Bihary Lajos több évtizeden át folytatott magas színvonalú pedagógiai, vezetői és közéleti munkájával nagymértékben hozzájárult Salgótarján oktatásügyének fejlesztéséhez.
Temetéséről a későbbiekben intézkednek.
Kilencedik alkalommal rendezték meg vasárnap a Zenthe Ferenc Emléknapot. A művész Salgóbányán álló szobrának megkoszorúzásával, emlékkiállítással, színházi és zenés produkciókkal emlékezett Salgótarján a színművészre. Az idei rendezvényen a színész nevét viselő társulat megalakulásának ötödik évfordulóját is köszönthettük.
Kovács Zsolt önkormányzati képviselő az ünnepségen a művészre emlékezve elmondta, hogy az emléknap méltó a tíz éves koráig Salgóbányán cseperedő Zenthe Ferenc példamutató, őszinte emberségéhez, személyiségéhez, a színész nevét viselő színtársulatról szólva pedig úgy fogalmazott: városunk kulturális, művészeti életének szempontjából fontos lépés volt a színház megalapítása, amely a felnőtt közönség mellett a fiatalok számára is elérhetővé teszi a színvonalas színházi élmények megszerzését.
Zenthe Ferenc 1920. április 24-én született Salgóbányán. 1941-ben lett a Színművészeti Akadémia hallgatója, de a háború miatt egy évvel később félbehagyta tanulmányait. 1945-ben szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd a győri és a debreceni társulatok tagja lett. 1952-től a budapesti Madách Színház színművésze volt.
Első filmszerepében Nagy Sándor honvédtábornokot alakította a Föltámadott a tengerben, ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte. Ezután romantikus vígjátékok főszerepeiben láthatta a közönség: a 2×2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem című filmekben. 1983-ban készült az Oscar-díjra is jelölt Jób lázadása, amelyben Zenthe a Tisza-menti, módos falusi zsidó szerepében tűnt fel. Játékfilmben utoljára 2004-ben a Magyar vándor című filmben szerepelt.
Az 1963-ban készült Tenkes kapitánya után több sorozat következett: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors és legutóbb pedig a Szomszédok című teleregény.
Szerepelt a Magyar Rádió Szabó család című rádiós telenovellájában és gyakran szinkronszínészként is dolgozott.
Zenthe Ferencet 1954-ben és 1968-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1975-ben megkapta az érdemes művész címet. A filmkritikusok díjával jutalmazták 1984-ben, kiváló művész lett 1989-ben, Erzsébet-díjas 1992-ben, MSZOSZ-díjas 1993-ban. 1997-ben Kossuth-díjat adományoztak neki. 2005-ben a Magyar Örökség díjjal tüntették ki. Salgótarján a város díszpolgárrá választotta.
Egész pályafutása során a közönség szeretete övezte. „Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta 2005-ben.
2006. július 30-án hunyt el, sírja a Farkasréti temetőben található.