Lakossági felhívás

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Salgótarjáni Katasztrófavédelmi Kirendeltségének
lakossági felhívása

Az elmúlt évek adatai alapján a 2015/2016. évi fűtési szezonban megnőtt a kéménytüzek száma a szilárdtüzelésű tüzelőberendezést használó lakóingatlanokban. Ennek fő oka a nem megfelelő tüzelőanyag használata és a kémények karbantartásának hiánya. A fűtési költség csökkentése érdekében sokan tüzelőberendezéseikben égetik el a háztartási hulladékot, mely azonban nem csak jogszabályba ütközik, de környezetszennyező, egészségkárosító és a kéményekben életveszélyes állapotot is előidézhet.

A háztartási hulladékok elégetését a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet tiltja, a rendelet alapján a háztartási tüzelőberendezésben kizárólag papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el. Az előírások megsértőivel szemben a környezetvédelmi hatóság eljárást indít és bírságot szabhat ki.

A szilárd anyagok elégetésével füstgáz, korom, hamu és salak keletkezik. Az égés során olyan mérgező összetevők szabadulnak fel, illetve olyan kémiai reakciók indulhatnak be, amelyek új mérgező vegyületeket hozhatnak létre, levegőbe jutásuk esetén beépülnek a környező talajba, növényzetbe, élővizekbe, és ezeket a mérgező anyagokat lélegzik be a környezetében élő emberek is. A műanyag, gumi, egyéb kőolajszármazék alapanyagú hulladék, festékkel, vegyi anyagokkal kezelt fa és egyéb hulladékok elégetésekor keletkezett égéstermék emberi szervezetbe jutása légzőszervi megbetegedésekhez vezethet, elősegíti a rosszindulatú betegségek kialakulását, a nehézfémeket tartalmazó por károsíthatja a veséket, elpusztítja az agysejteket, tüdő- és májkárosodást okozhat.

Az utóbbi években mind többen állnak vissza vegyestüzelésre, ill. építenek be kiegészítő fűtésként kandallókat. Szilárd- és olaj tüzelőanyagok használata során korom- és kátránylerakódás képződik a kéményekben, a nem megfelelő tüzelőanyag használata pedig megnöveli ezen lerakódás mértéket, mely az égéstermék-elvezető belső keresztmetszetének szűkülését okozza. A kémény leszűkült keresztmetszete több veszélyt is hordoz magában: a tüzelőberendezés nem kap elég levegő-utánpótlást a működéséhez, ezért szívóhatás alakul ki a kéményben és az égéstermék a tüzelőberendezésen keresztül visszaáramlik a lakótérbe, füst, illetve szén-monoxid mérgezést okozva ezzel. A kéményben lévő nagymértékű korom és kátránylerakódás egy intenzív fűtés esetén a nagy külső- és belső hőmérséklet különbség hatására belobbanhat, kéménytüzet okozva ezzel. A kémény bekötőnyílásain vagy kitorkollásán kinyúló lángnyelvek könnyen átterjedhetnek a lakóépület éghető anyagú épületszerkezeteire, a környezetében lévő bútorzatra.

A hulladékkal vagy nedves fával való tüzelés a megspórolt fűtési költségekkel szemben sokkal nagyobb kárt tud okozni, szennyezi a levegőt, károsítja az egészséget, veszélyezteti az anyagi javakat és az emberei életet is, ezért felhívjuk a Tisztelt Lakosság figyelmét, hogy a légszennyezés, a szén-monoxid-mérgezés és a kéménytüzek elkerülése érdekében mindenki csak a tüzelőberendezésének megfelelő tüzelőanyagot használjon, és biztosítsa a kéményseprők részre a kémények rendszeres ellenőrzését, tisztítását!

Menetrendváltozás az egyik Salgótarján-Budapest buszjáraton

A Volánbusz tájékoztatása szerint április 4-től a Budapest–Pásztó–Salgótarján autóbuszvonalon a 8 sz. (Salgótarjánból 7:10-kor Pásztó–Szurdokpüspöki–Apc–Zagyvaszántó–Lőrinci útvonalon Budapestre közlekedő) járat 7:12-kor felszálló utasok részére Salgótarján, Eperjes telep megállóhelyen is megáll.

Salgótarjánban létesít telephelyet az Óbudai Egyetem

Salgótarján Megyei Jogú Város közgyűlése március 31-én döntött annak a szándéknyilatkozatnak az elfogadásáról, amely lehetővé teszi az Óbudai Egyetem számára egy salgótarjáni telephely létrehozását. Az intézmény akár már jövő februárban is megnyithatja kapuit a diákok előtt, amennyiben ezt a jogszabályi környezet megengedi, de legkésőbb 2017. szeptemberében újraindulhat a felsőoktatás Salgótarjánban. A szándéknyilatkozatban körvonalazott együttműködés részleteiről a következő három hónapban külön megállapodásban döntenek a város és az egyetem vezetői.

A képviselő testület által most jóváhagyott szándéknyilatkozat szerint az Óbudai Egyetem a Kassai soron, egy állami tulajdonban lévő és jelenleg használaton kívüli épületben alakíthatja ki a telephelyet. Salgótarján önkormányzata pedig egy évtizeden keresztül vállalja, hogy hozzájárul az intézmény működéséhez, amely oktatási, innovációs vagy akár kutatás-fejlesztési tevékenységeknek is teret biztosíthat. Az elméleti képzés a jelentkezők számától függően Salgótarjánban vagy Budapesten valósulhat meg, a gyakorlati tudást pedig helyi vállalkozásoknál szerezhetik meg a hallgatók.

Az önkormányzat 2015-ben egy széleskörű felmérést készített a salgótarjáni diákok körében, illetve a hallgatók igényei mellett a helyi cégek foglalkoztatási céljait is feltérképezte. Ennek során kiderült, hogy térségünkben főleg a mérnöki tanulmányok vonzóak a diákoknak és a cégek néhány száz hallgatónak gyakornoki pozíciókban szinte azonnal munkát tudnának adni.

Kezdődik a Tarjáni Tavasz

A József Attila Művelődési és Konferencia Központ átadásának ötvenedik évfordulóján, április 4-én kezdődik a Tarjáni Tavasz rendezvénysorozat.

A fél évszázados jubileum alkalmából a Fő téren időkapszulát helyeznek el és ötven galambot röptetnek fel a szervezők. Szintén hétfőn kerül megrendezésre a Salgótarjánból Elszármazott Művészek Fesztiválja. A műsorban olyan országosan és nemzetközi szinten is elismert művészek lépnek fel, akik Salgótarjánban kezdték pályájukat és szinte kivétel nélkül a József Attila Művelődési Központban léptek fel először a „világot jelentő deszkákra”. Az estre többek között hazatér Pándy Piroska, Szorcsik Viktória, Becze Szilvia, Alapi István, Pindroch Csaba és Szolnoki Péter.

A két hónapos rendezvénysorozat további kiemelkedő rendezvényei az április 11-ei ExperiDance produkció, a 23-án megrendezésre kerülő koszorúzással és emlékfutással egybekötött Zenthe Ferenc Emléknap Salgóbányán. A salgótarjáni rászoruló gyerekekért idén jótékonysági koncertet is szerveznek (április 9.) a Tarjáni Tavasz keretein belül, illetve megrendezik a Palóc Hagyományok Családi Napját (május 14.) is felvidéki résztvevőkkel. A 32 éves múltra visszatekintő Nemzetközi Dixieland Fesztiválon május 6. és 8. között többek között a Front Band, a Molnár Dixieland Band és Berki Tamás lép színpadra. A városunk legnagyobb művelődési központjának és Salgótarján kulturális életének elmúlt ötven évét pedig több kiállítás is megidézi az elkövetkező két hónapban.

A részletes program helyszínekkel, időpontokkal és további részletekkel megtalálható a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. honlapján.