Szakszervezeti megemlékezés a Munkavédelem napján

A Munkahelyi Balesetben Megsérültek és Elhunytak Emléknapját világszerte április 28-án tartják meg. Ezen a nemzetközi emléknapon a munkavégzés során megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozók előtt tisztelegnek családtagjaik, volt kollégáik, és ismerőseik. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2003 óta a Munkavédelem napjaként tartja számon ezt a napot. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) kezdeményezésére 2010-ben Európában egyedülálló emlékmű készült a munkahelyi balesetben elhunytak és megrokkantak emlékére Budapesten, a Csepel Művek II. Főkapujánál, ahol azóta minden éven az országos megemlékezést tartják.

Salgótarjánban, az SZMT-székház néven ismert épületben is alakított ki emlékhelyet a szakszervezet, és hagyományosan az országos ünnepséget megelőző napokban itt emlékeznek a Munkavédelem napján. A Munkahelyi Balesetben Megsérültek és Elhunytak Emléknapja tiszteletére 2016. április 26-án került sor az idei rendezvényre, melyen Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet, egyebek mellett hangsúlyozva a munkahelyi érdekképviseletek fontosságát.

A megemlékezésen Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatát Dániel Zoltán alpolgármester és Molnár Károly, a baloldali frakció vezetője képviselte.

Szándéknyilatkozat a felsőfokú oktatás újraindításáról

20160425_egyetem

2016. április 25-én Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere és Prof. Dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem rektor-helyettese sajtótájékoztató keretében szándéknyilatkozatot írt alá a felsőfokú képzés salgótarjáni újraindításáról.

Fekete Zsolt a tájékoztatón kiemelte: a volt számviteli főiskola bezárását követően néhány éve kezdődött egyeztetés a felsőfokú képzés újbóli indításáról, mert arra igény mutatkozott. Mint fogalmazott, a hosszas előkészítési folyamat után elérkezett az idő, hogy a szándéknyilatkozat aláírására sor kerülhessen.

Prof. Dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem rektor-helyettese azt hangsúlyozta, hogy intézményük hosszútávú fejlesztési terveivel összhangban áll a salgótarjáni képzés elindítása, mely 2017 őszétől várható. Az azt megelőző fél évben előkészítőket szerveznek az érdeklődő diákok számára, mintegy előkészítve a magas követelményeket állító felsőfokú képzést. A rektor-helyettes a képzéssel kapcsolatban elmondta, hogy annak elindítása elsősorban a jelentkezők számától függ majd.

Mint ismert, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 2016. márciusi ülésén szándéknyilatkozatot fogadott el arról, hogy az Óbudai Egyetem a volt Nemzeti Szociális és Családpolitikai Intézet állami tulajdonban lévő épületében létesít telephelyet felsőoktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének megvalósítása érdekében, és a telephelyen 2017 szeptemberében elindítják a felsőoktatási szakképzést, figyelembe véve a helyi vállalatok igényeit is.
A határozat szerint az önkormányzat tíz éven keresztül hozzájárul a telephely működéséhez.

Nyolcvan éve szentelték fel az acélgyári templomot

A Duna Televízió jóvoltából a helyszínen jelenlévők mellett ország-világ tv-nézői részesei lehettek a 2016. április 24-én a salgótarjáni Szent József templomban rendezett ünnepi szentmisének.

Közel kilencven éve, 1927-ben született meg a gondolat, hogy új plébániát, egy új közösséget és egy új templomot létesítenének Salgótarjánban. Az előkészületek után 1932 nyarán megérkeztek az első ferencesek, majd az elkészült acélgyári – mai nevén Szent József – templomot Zadravetz István ferences tábori püspök szentelte fel 80 évvel ezelőtt, 1936. május 17-én. Az évfordulóra emlékeztek a vasárnapi ünnepi szentmisén, melyet dr. Beer Miklós váci megyéspüspök mutatott be Varga András salgótarjáni esperes-plébános, valamint a helyi papság koncelebrálásával.

20160424_templom80_1

A szentmise előtt az Akkord Fúvós Kisegyüttes műsorát hallhatták a jelenlévők, majd Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere mondott ünnepi köszöntőt. Ezt követően nyílott meg a ferencesek emlékét felidéző kiállítás, amelyet Veszelovszki Balázs tanár, helytörténész méltatott. A helyi ferences közösség múltja, összetartó és összekovácsoló ereje ma is példaértékű a hívők számára. A rend tagjai 1932-1950 között tartózkodtak a városban: itteni áldásos tevékenységüket és a templom építtetésében vállalt szerepüket a vasárnapi szentmisén imába foglalták a hívők. Működésük és történetük annál is inkább aktuális, mert számtalan olyan rendezvény és személy jelenik meg a XX. század első feléből hozzájuk kapcsolódva országos viszonylatban is, amelyek és akik napjainkban ismét érzékelhetők a hívek számára. Ezek közé tartozik például a salgótarjáni Kálvária-domb és az országzászló egyedisége, amelyek a város történelmében a ferencesekhez is köthetők.

20160424_templom80_2

80 éves a ferences templom Salgótarjánban

Április 24-én, vasárnap 10.25 órától Salgótarjánban a Szent József (acélgyári, volt ferences) templomban Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere ünnepi köszöntőt mond, majd ezt követően nyílik meg a ferencesek emlékét felidéző kiállítás, amelyet Veszelovszki Balázs tanár, helytörténész nyit meg. 11 órakor Beer Miklós váci megyéspüspök Varga András salgótarjáni esperes-plébános, valamint a helyi papság koncelebrálásával ünnepi szentmisét mutat be, amelyet a Duna Televízió élőben fog közvetíteni. Ezen a szentmisén a templom felszentelésének 80. évfordulójára emlékeznek.

(forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága)

„Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születtem”

Zenthe Ferenc Emléknapot rendeztek április 23-án Salgóbányán, a Kossuth- és Jászai-díjas, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett színművész szülőhelyén.

Zenthe Ferenc, Salgótarján és Nógrád megye díszpolgára 1920-ban született Salgóbányán, és 2006. július 30-án hunyt el Budapesten. A színművész születésnapja, április 24. egyben Salgótarjánban a róla elnevezett színház születésnapja. A társulat Zenthe Ferenc-díjjal is ápolja a salgótarjáni születésű színművész emlékét. A Dornyay Béla Múzeum gondozásában „Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születtem” címmel könyv is jelent meg a színművész salgótarjáni-salgóbányai kötődéséről. Zenthe Ferenc természetszeretete, történelem iránti érdeklődése a Medves-fennsík körüli erdőkben és a Salgói várnál töltött gyermekkorban gyökerezett. A városnak sokat jelent, hogy bár csak kora gyermekkorát töltötte Salgóbányán, de Zenthe Ferenc mindig szívesen jött vissza a szülőföldre.

20160423_zenthe

Az április 23-i megemlékezés délelőttjén koszorúzási ünnepséget tartottak Zenthe Ferenc szobránál a salgóbányai Erdészház udvarán, majd a Geocsodák házában, a Novohrad-Nógrád Geopark látogatóközpontjában folytatódott a program. Itt Fekete Zsolt Salgótarján polgármestere mondott köszöntőt, méltatva a színművész életútját, hivatástudatát, amivel példát mutatott a ma élő nemzedéknek is. Az egész napos rendezvényen több kulturális programra került sor, és megrendezték a hagyományos Zenthe-emlékfutást is.