www.salgotarjan.hu

A salgótarjáni ipari parkban működő Mitsuba Hungary Kft. új gyárrészlegének szerdai átadásával jelentős mérföldkövéhez érkezett a japán tulajdonú cég helyi fejlesztése. Az új, 8600 négyzetméteres üzemrész duplájára növeli a cég raktározási és gyártókapacitását, a várhatóan 2017 végére beinduló termelés pedig 150 új munkahelyet teremt városunkban. Az üzemrész átadó ünnepségén részt vett Fekete Zsolt polgármester, valamint a város alpolgármesterei és jegyzője.

Hino Noboru, a Mitsuba-csoport elnök-vezérigazgatója az autóelektronikai berendezéseket gyártó vállalat megrendeléseinek emelkedésével indokolta a 4,3 milliárd forintból megvalósuló bővítést. Bár a cég jobbára exportra termel, a megrendelők között megtalálható több magyarországi autógyár is, a gyár beszállítói között pedig jelentős arányban vannak magyar vállalkozások.

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az ünnepségen elmondta, a Mitsuba salgótarjáni bővítése is azt bizonyítja, hogy Magyarország megbízható partner és vonzó befektetési környezetet kínál azoknak a vállalatoknak, amelyek munkahelyteremtés céljából kívánnak hazánkba jönni.

Értesítem Salgótarján város és környékének lakosságát,
hogy a Polgármesteri Hivatalban
az ügyfélfogadás 2016. szeptember 14-én (szerdán) szünetel.

Ezen a napon a Hivatal valamennyi szervezeti egysége telefonon ügyeletet tart.

A megváltozott ügyfélfogadási rend miatt kérem szíves megértésüket.

Tóthné dr. Kerekes Andrea sk.
jegyző

Salgótarján adott otthont a Lelkisegély Szolgálatok Szövetsége ez évi régiós szakmai találkozójának. A rendezvényen résztvevőket Huszár Máté, alpolgármester köszöntötte, aki a társadalom jobbításáért fáradozó önkéntesek áldozatvállalását méltatta. A 27 éve alapított Salgótarjáni ügyelet szakemberei immár második alkalommal lehettek vendéglátói a három régióra osztott szervezet, észak–magyarországi stábjainak. A mentálhigiénés feladatokat vállalók – ezen alkalmakkor – nem csak tapasztalatokat cserélnek egymással, de szakmai továbbképzésen is részt vesznek. A találkozón résztvevőket a kemény munka mellett színes programokkal is várták a szervezők. Néhányan már pénteken este megérkeztek vendéglátóikhoz és részt vettek a Bányásznap és Pálinkafesztivál eseményein. Másnap pedig a Kálvári dombra kirándultak, ahol elhangzottak a konferencia zárógondolatai.

Salgótarjánban 1989 szeptember negyedikén, este hat órakor vették fel először a telefont az ügyelők. A szolgálat megszervezőinek célja az volt, hogy ne csak a kóros mentális állapotban lévők kapjanak ellátást, hanem az egészséges, de kritikus életnehézségekkel küzdőknek is legyen segítség. A salgótarjáni önkéntesek másfél éves intenzív képzés után ülhettek telefonhoz. A stáb ma húsz önkéntessel dolgozik, de mivel folyamatos a lemorzsolódás így folyamatos a jelentkezők képzése is. Három évvel ezelőtt a 12 órás ügyeleti idő 24 órásra bővült és helyi szervezet is kapott egy központi számot. A nemzetközi rendszerben a magyar nyelvű szolgálatot a 116-123 telefonszámon lehet elérni. A hívások véletlenszerűen jutnak be az éppen szabad vonalakra. A salgótarjáni stábot azonban egy helyi szolgáltató is segíti. Így rendelkezésre áll a 80 310-600 telefonszám is azoknak, akik ragaszkodnak a helyi jelenségekben jártas ügyelőkhöz. A szolgáltatás egyébként névtelen és mind vonalas, mind mobiltelefonról ingyenesen hívható.

A még közöttünk élő egykori salgótarjáni bányászok tiszteletére és a föld mélyéről vissza nem tért társaik emlékére tartottak koszorúzási ünnepséget szeptember 9-én a Bányászati Kiállítóhely emlékművénél.

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete és a Nógrádi Bányász Nyugdíjas Szakszervezeti Bizottság közös megemlékezésén Fekete Zsolt polgármester mondott ünnepi beszédet, amelyben megemlékezett a salgótarjáni bányászat történetéről, városunk korai fejlődésében betöltött szerepéről és méltatta az egykori bányászok munkáját.

A városvezető kiemelte, hogy a szénbányászat megszűntével az iparág gazdasági szerepe természetszerűleg elveszett, de a múltban létrehozott szellemi és anyagi értékeivel és meglévő emlékhelyeivel a mai Salgótarján gazdag öröksége maradt, az önkormányzat pedig fontos feladatának tartja a bányászati múlt értékeinek őrzését és a bányászhagyományok további ápolását.

Kézműves kirakódóvásár, gasztrosétány, koncertek, táncos produkciók és főzőverseny is várta az érdeklődőket a Bányászhagyományok Ünnepén szeptember 9-én és 10-én Salgótarjánban.

Idén a rendezvényhez csatlakozott a IV. Regionális Palóc pálinka- és párlatverseny és a III. Erdei és vadon termő gyümölcsökből készült pálinkák országos versenyének eredményhirdetése is.

Fekete Zsolt polgármester köszönetet mondott a szervezőknek és gratulált a verseny díjazottainak. A Nógrád Megyei Pálinkabarátok Köre által szervezett, a Pálinka Nemzeti Tanács által támogatott és az országos érdeklődésre is számot tartó megmérettetés egyik védnökeként a polgármester felhívta a figyelmet régiónk kiváló természeti adottságaira a jó minőségű, kellemes zamatú gyümölcsök termesztésére, amelyekből akár magas minőségű, nívós pálinkák is készülhetnek.

A legjobb palóc pálinka címet egy etesi készítésű irsai oliver szőlőpálinka, a legjobb erdei pálinka címét egy soltvadkerti madárberkenye pálinka nyerte el.