A Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretében Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata sikeresen pályázott a „Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében” TOP-6.8.2-15 felhívásra. Konzorcium keretében Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Nógrád Megyei Kormányhivatal és a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. közreműködésével került sor a megvalósításra, így a Támogatási Szerződés megkötését követően megkezdődött a pályázatban vállalt feladatok és tevékenységek teljesítése. A „Foglalkoztatási együttműködés Salgótarjánban” című pályázat első tevékenységeként, a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. megalakította a projekthez kapcsolódó Foglalkoztatási Paktumirodát, mely a szervezet székhelyén, 3100 Salgótarján, Kertész út 2. címen található. Olyan képzési és foglalkoztatási programok kidolgozása történt, melyek eredményesen és hatékonyan segítik elő az álláskeresők munkához jutását. A Salgótarjáni Foglalkoztatási Paktum esetében a foglalkoztatási partnerség egyik alapállomása az az együttműködési megállapodás létrehozása volt, melyben a kulcsszereplő résztvevők - a város vállalkozásai, civil szervezetei, képzőintézményei, egyházak stb. - rögzítették a helyi partnerségben kooperálni szándékozók együttműködési akaratát. Ez a keretmegállapodás tartalmazta azokat a legfontosabb célkitűzéseket és szervezeti formákat, melyek mentén a további közép távú együttműködés zajlott. A megállapodás aláírására 2017. március 17-én került sor, 36 partner bevonásával. A projekt biztosította, hogy a munkáltatói oldal közvetlen módon kapcsolódjon a munkaerőpiaci képzések, szolgáltatások, támogatások felhasználásának tervezésébe. Ugyanakkor a foglalkoztatók felelősséget vállaltak arra, hogy visszajelzést adnak az aktív munkaerő-piaci eszközök beválásával kapcsolatban. A projekt révén az álláskeresők foglakoztatásának, a közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacra történő továbbléptetésének esélyei jelentősen javultak. A javulás – a város 2014-2020 közötti korlátozott gazdaságfejlesztési lehetőségeit figyelembe véve – nem is annyira az új munkahelyek létesítéséből következett be. A munkaerő-piaci programok és eszközök használatát az üres álláshelyek betöltésére, illetve a közfoglalkoztatás kiváltására kellett helyezni. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy nagyobb lett az összhang a helyi munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala között.