A tervezéssel érintett, közel 50 évvel ezelőtt, 1975-ben épült Gerelyes Endre Művelődési Ház a fennállása óta Salgótarján Város Gorkij lakótelepének központi közösségi épülete. A művelődési ház a város modern építészeti stílusban épült, szép tömegalakítású, egyszerű formákkal és szerkezetekkel megvalósult értékes középületeink egyike. Többlakásos lakóépületekkel beépített lakókörnyezetben, a városrész általános iskolájának közelében enyhén lejtős területen helyezkedik el, szabadon álló beépítéssel. Az eredetileg ifjúsági háznak épült művelődési házat a városrész és az egész város lakossága az elmúlt évtizedekben többféle közösségi és oktatási funkció szerint használta. Jelenleg művelődési házként funkcionál. 1975 óta a művelődési házon a tisztasági festésen, valamint kisebb karbantartási munkákon kívül korszerűsítés, felújítás nem történt. A művelődési ház alapvetően földszintes kialakítású, részbeni alápincézéssel és egy kis alapterületű tetőfelépítménnyel épült. A pavilonszerű alaprajzi elrendezés a központi közlekedőterekre fűzi fel a különböző rendeltetés szerint nagyon jól használható közösségi tereket, főhelyiségeket, így a nagy termet és az öt nagyobb főhelyiséget. A pavilonszerű elrendezés eredményezi a földszintes, lapos tetős épület mozgalmas, változatos külső tömegét, érdekes homlokzati megjelenését. A K-i épületrészen található a pinceszint, mely gépészeti és kiszolgáló helyiségeket foglalja magába. A pinceszint egy háromkarú belső lépcsőn közelíthető meg. A teherhordó falak jellemzően hosszfő falas alaprajzi elrendezéssel vannak kialakítva, a végfalakon a homlokzatok teljes szélességében, beépített nagyméretű sorolt ablakfelületekkel, szalagablakokkal. A tervezett energetikai korszerűsítéssel egy időben feltétlenül szükség volt az épülete egyes szakipari szerkezeteinek felújítására, illetve cseréjére is. Ezt az épület leromlott, elhasználódott, energetikailag rendkívül korszerűtlen állapota sürgetővé is tette. Az épületen a lábazatokon felázásból eredően károsodások voltak láthatóak a külső vízelvezetés megoldatlansága, és a csapóeső miatt. A falak külső felülete rendkívül leromlott, elhanyagolt képet mutatott. A lapostető tetőszigetelése rendkívül rossz állapotú volt, javítás nélkül állandó beázás keletkezett, mely a födém tartószerkezeteit is károsította, az acélszerkezetek korrodálódtak, mely a helyiségek használhatóságát korlátozta. Az eredeti külső és belső nyílászárók fából készültek, melyek szintét rossz állapotban voltak. A tervezett építési munkák azoknak a szerkezeteknek a hőszigetelését, cseréjét jelentették, amelyek az épület energetikai tulajdonságainak javításához feltétlenül szükségesek voltak: így az épület homlokzatának és lapostetős födémszerkezetnek a hőszigetelését, a lapostető új csapadékvíz elleni szigetelésével együtt. Szükséges volt az összes homlokzati nyílászáró szerkezetcseréje megfelelő hőszigetelő képességű műanyag nyílászáróra. Az épületgépészeti és elektromos munkák elvégzését követően szükség volt a belső helyreállítási munkákat is elvégezni, így a padló és falburkolatok javítását, belső festést is ellátni Az energetikai korszerűsítéssel egyidőben az épület akadálymentesítését is megtörtént, ami a bejárat akadálymentesítését és egy akadálymentes illemhely kialakítását tartalmazta. Az új lábazatokat mindenhol vízálló polisztirol lap lábazati hőszigeteléssel látták el. A homlokzati hőszigetelő rendszer páraáteresztő EPS lemezből tagolatlan falazaton, üvegszövetháló erősítéssel készült. Kétcsöves, szivattyús, zárt kombinált radiátoros melegvíz fűtési rendszer készült, a gépészeti helyiségben zártégésű kondenzációs gázkazán került beépítésre a hőtermelőkkel együtt. Az épületen napelemek elhelyezése is megvalósult.